Röviden
Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió 2014–2020 időszakra vonatkozó pénzügyi keretrendszerének az előcsatlakozási eszközbe (IPA) tartozó egyik kezdeményezése.
A Programot az Európai Bizottság a C(2015) 9488 számú, 2015. december 15-i határozatával hagyta jóvá. Alapját a 231/2014/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (IPA II végrehajtási rendelet) képezik.
A résztvevő országok – Magyarország és Szerbia – „közös irányítási rendszeren” alapulva a Program nonprofit szervezetek együttműködési projektjeit finanszírozza és támogatja amelyek a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun megyék (NUTS III régiók) és a NUTS III szintnek megfelelő következő szerbiai régiókból álló programterületen: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Szerémség területén találhatók.
Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program a magyar–szerb határtérség határon átnyúló programjainak negyedik generációja. A „Jó szomszédok a közös jövőért” jelmondata alatt a Program egy stabil és együttműködő régió kialakítását és a határtérség általános életminőségének javítását támogatja. Lehetővé teszi a két ország szervezetei közötti gazdasági együttműködést, felkarolja a közös identitást és a határtérség kulturális és történelmi örökségét, valamint hozzájárul környezeti fenntarthatóságához és biztonságához. Az Interreg–IPA CBC Magyarország–Szerbia Program a 2007–2013 időszak uniós pénzügyi keretrendszerében végrehajtott Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program folytatásának tekinthető.
A Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programról részletes információ található a Program weboldalán.
A Projekt katalógus című kiadvány áttekintést nyújt a 2007–2013-as programról és a megvalósult projektekről. A Példaértékű együttműködések című kiadvány pedigrészletesebben mutat be néhányat az együttműködések és a sikeresen megvalósított projektek közül.
A Program elnevezésének értelmezése
Az Európai Területi Együttműködésként (ETE) is ismert Interreg olyan szakpolitika, amely az uniós régiók közötti regionális különbségek csökkentését, a kohézió erősítését és azok optimális gazdasági fejlődését célozza meg olyan mindennapi életből vett kérdések kezelésével, mint a közlekedés, az oktatás, az energetika, az egészségügy és a környezetvédelem. Az említett célokat az Interreg közös programok, projektek és hálózatok keretében való együttműködéssel és az egymástól való tanulásra ösztönzéssel kívánja elérni
Az Interreg három uniós szakpolitikai eszközt alkalmaz:
- Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – a tagállamokat bevonó határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködési programok támogatására;
- Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) – az uniós régiók és országok, valamint az előcsatlakozó országok közti együttműködés támogatására;
- Az Európai Szomszédsági Eszköz (ENI) – az uniós régiók és az unió külső szomszédos régiói közti együttműködés támogatására.
Az Interreg-el kapcsolatos részletes információk megtalálhatók a honlapon: www.interreg.eu.
Az IPA– Előcsatlakozási Támogatási Eszköz az uniós régiók és országok – ez esetben Magyarország –, valamint az előcsatlakozó országok – ez esetben Szerbia, mint előcsatlakozó ország – közötti együttműködést támogató uniós szakpolitikai eszköz. Az IPA öt szakpolitikai területtel foglalkozik:
- az uniós tagságra való felkészülés keretében végrehajtott reformok és a kapcsolódó intézmény- és kapacitásépítés;
- társadalmi-gazdasági és regionális fejlődés;
- foglalkoztatás, szociális politikák, oktatás, nemek közötti egyenlőség előmozdítása, és emberi erőforrások fejlesztése;
- a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése;
- regionális és területi együttműködés.
Az uniós tagjelölt országok – többek közt Szerbia – az IPA öt komponense közül mindre jogosultak.
A határon átnyúló együttműködés komponens célkitűzése a jó szomszédi viszony előmozdítása, a stabilitás, a biztonság és a jólét támogatása két partnerország kölcsönös érdekében, valamint harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésük ösztönzése.
A magyar-szerb határtérség, azaz maga a programterület, a következő megyéket (NUTS III szintű vagy azzal egyenértékű közigazgatási egységeit) fedi le: Csongrád és Bács-Kiskun megyéket Magyarországon, Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Szerémség körzeteket Szerbiában. A programterület részletes elemzése az Együttműködési Program menüpont alatt érhető el.
A Program fontosabb jellemzői
A vezető kedvezményezett elv
A vezető kedvezményezett elv alapvető követelmény a Program által finanszírozott valamennyi tevékenységben. A projekt képviseletét a vezető kedvezményezett látja el, aki a kizárólagos közvetlen kapcsolattartó a projekt és a Program közös irányító szervei közt. A vezető kedvezményezett feladata, hogy létrehozzon a projektpartnerek között egy partnerségi megállapodáson alapuló, jól működő együttműködést.
Határon átnyúló hatás
A valós határon átnyúló hatású közös projektekhez a határ mindkét oldalának projektpartnereit be kell vonni. A projekteket a közös együttműködés következő szempontjai mentén kell tervezni és megvalósítani: közös projekttervezés, közös projekt team, közös projektfinanszírozás és -végrehajtás. A projektek hatásának, eredményeinek a határ mindkét oldalán jelentkeznie kell.
Közbeszerzés
A közbeszerzéseket a határon átnyúló program teljes területén – mind a magyar, mind a szerb területen – Európai Unió külső intézkedéseire vonatkozó szerződéskötési eljárások szerint kell lefolytatni (PraG).